Így hat a képernyő előtt töltött idő a gyerekek viselkedésére és hangulatára

Photo by Kelly Sikkema on Unsplash

A JAMA Psychiatry szaklapban nemrég publikált cikkben a kutatók azt vizsgálták, hogyan hat a képernyő előtt töltött idő a 12 éves, vagy fiatalabb gyerekek viselkedésére és kedélyállapotára.

Főbb célkitűzések

A kutatók fő célkitűzése annak feltárása volt, hogy az elérhető tudományos tanulmányokban milyen összefüggések vannak a képernyő előtt töltött idő és a gyerekek viselkedése, valamint kedélyállapota között.

A kutatók által elvégzett tudományos munka és meta analízis során 87 tanulmány (98 független minta) elemzése során összesen 159.425; 12 éves vagy annál fiatalabb gyermek adatait elemezték a fenti témában.

A kutatók egy fontos kérdést boncolgattak

Kiemelték, hogy jelenleg hiányzik a konszenzus a szakirodalomban a képernyő előtt töltött idő (pl.: televízió, videojátékok) és a gyermekek viselkedési problémái közötti összefüggésekről. Ezért szerették volna felmérni az összefüggést a képernyő előtt töltött idő, valamint a 12 éves vagy annál fiatalabb gyermekek különböző típusú viselkedési problémái között.

A kutatás adatforrásai

Három adatbázisban (MEDLINE, az Embase és a PsycINFO) 1960. január és 2021. május között megjelent cikkek mellett, különböző referencialistákban manuálisan is kerestek további tanulmányokat az elemzéshez.

A COVID-19 világjárvány idején végzett tanulmányokat kizárták. Végül 25.196 publikációból 595 felelt meg a kiválasztási kritériumoknak.

A kinyert változók a következők voltak:

gyermek életkora, neme és társadalmi-gazdasági állapota;
mérési típus a képernyő előtt eltöltött idő és viselkedési problémák esetén;
tanulmány megjelenési éve;
valamint a tanulmány tervezése és minősége.

Az adatokat 2 független kódoló dolgozta fel, és véletlen-hatás modell segítségével egyesítették azokat.

A kutatás főbb eredményei

A kutatók megvizsgálták a képernyő előtt eltöltött időnek a gyerekek hangulatára, mentális egészségére és viselkedésére gyakorolt hatásait. Így például az agressziót, figyelemhiányt vagy hiperaktivitást, valamint a depressziót és szorongást vették górcső alá.

Az értékelt 595 teljes szövegű cikkből 87 tanulmány felelt meg az összes kritériumnak. Így 98 független mintából és 159.425 résztvevőből álló mintát elemeztek a kutatás során. A gyerekek átlagéletkora 6,07 év volt és 51,30 %-uk (83.246 fő) volt fiú.

Az eredmények kismértékű, de szignifikáns összefüggést mutattak a képernyő előtt eltöltött idő és a gyerekek viselkedési problémái között,

és arra utalnak, hogy a módszertani változatosság hozzájárulhatott a szakirodalom vegyes megállapításaihoz – hangsúlyozták a tanulmány szerzői. Az eredmények a demográfiai (pl. nem) és a módszertani tényezők (pl. mérési módszer) függvényében változtak.